PROGRAMAJÁNLÓ:
- More trees, less BUSH! - Biztos figyelitek, hogy az USA elnöke hazánkba látogat.
Rengeteg civil szervezet állt össze, hogy nem hivatalos fogadását megszervezze. Június 22-én, a nyári napforduló után 1 nappal, 16 és 21 óra között a Szabadság téren giga-demonstráció lesz, melyet e szervezetek koalíciója, a Civilek a Békéért jegyez. Ingyenes koncertek is lesznek (Anima Sound System, Kaukázus van szervezés alatt). Mi is ott leszünk! Ha lenne kedved csatlakozni, akkor gyere el te is! JÖVŐ HÉTEN KEDDEN ESTE TRANSZPARENSEKET KÉSZÍTÜNK! AGYALJ TE IS SZLOGENEKEN és GYERE FESTENI! Találkozó: Kedd 17 órától ameddig a Hankóczy-fészekben!
Ha belegondoltok, már a Kaukázus miatt is érdemes eljönni. ;-)
Egyébként érdekes dolgot találtam, ami tipikus magyar vonás és pécsi 25. emeletes toronyházzal kapcsolatos, ami IMS technológiával készült. Íme:
A 1960-as években kifejlesztett technológia szabadalmazója Zsezselj belgrádi mérnök, az ő csapata tervezte azoknak a szerbiai Duna-hidaknak a többségét, amelyeket tavaly a NATO lebombázott. Az IMS a feszítettvasbeton-technológiák egyike. A feszített vasbetont úgy kell elképzelnünk, mint amikor a polcról leemelünk egy tucat könyvet oly módon, hogy két kezünkkel a könyvsor két végét összeszorítjuk. Hasonlatunkban a könyv felel meg a betonnak, a kezünk az acélbetétnek.
Az IMS-házak építési menete a következő. A kivitelezők előre gyártott vasbeton oszlopokból és vasbeton födémekből összeállítanak egy szintet. Ekkor a födémelemeket még állványok tartják. Az IMS-épületekben ugyanis a födémelemek és az oszlopok között két centi rés van, s mivel egy IMS-házban gerendák nincsenek, így a födémszerkezetet nem támasztják alá sem függőleges, sem vízszintes elemek. Az oszlopok és a födémek közötti rést kitöltik gyorsan kötő PU-pasztával, majd a födémelemek közötti csatornákban különlegesen nagy szilárdságú acélpászmákat vezetnek végig. Az acélpászmák általában 4-5 méteres közökkel hálózzák be a födémszerkezetet. Ezután megfeszítik az acélpászmákat, azok megnyúlnak, ám összehúzódni már nem tudnak, mivel a megnyúlt pászmák végét a ház oldalához rögzítik. Így a házat átjáró, megfeszített acélháló összenyomja az egész épületet, ezáltal a födémek az oszlopok közé szorulnak, s immár a födémeket addig tartó állványzatot le lehet bontani. Az IMS gyors és anyagtakarékos építési módszer, betonból és acélból 30 százalékkal kevesebbet kell felhasználni, igaz, a feszítést biztosító acél jobb minőségű - s így drágább - a szokványos acélbetéteknél. A jugoszláviai IMS-házak ma is masszívan állnak. A magyarországi bajokat a szakemberek főként azzal magyarázzák, hogy a réseket kitöltő PU-pasztából kispóroltak egy komponenst. A paszta gyors szilárdulását előidéző anyagban kloridionok keletkeznek, az ionok víz hatására vándorolni kezdenek, és korrodálják az acélbetéteket. Az ionok vándorlását egy komponens meggátolja. Ez az inhibitor nevű komponens maradt ki a hazai IMS-házakból.
Remek. Tegnap gyűjtöttünk aláírást és íme a hatása. Félelmetes az emberek tájékozatlansága, olvassátok el a kommenteket is, abból kiderül. Továbbá a megítélése a "megélhetési" zöldeknek. Haha.
Az IMS-házak építési menete a következő. A kivitelezők előre gyártott vasbeton oszlopokból és vasbeton födémekből összeállítanak egy szintet. Ekkor a födémelemeket még állványok tartják. Az IMS-épületekben ugyanis a födémelemek és az oszlopok között két centi rés van, s mivel egy IMS-házban gerendák nincsenek, így a födémszerkezetet nem támasztják alá sem függőleges, sem vízszintes elemek. Az oszlopok és a födémek közötti rést kitöltik gyorsan kötő PU-pasztával, majd a födémelemek közötti csatornákban különlegesen nagy szilárdságú acélpászmákat vezetnek végig. Az acélpászmák általában 4-5 méteres közökkel hálózzák be a födémszerkezetet. Ezután megfeszítik az acélpászmákat, azok megnyúlnak, ám összehúzódni már nem tudnak, mivel a megnyúlt pászmák végét a ház oldalához rögzítik. Így a házat átjáró, megfeszített acélháló összenyomja az egész épületet, ezáltal a födémek az oszlopok közé szorulnak, s immár a födémeket addig tartó állványzatot le lehet bontani. Az IMS gyors és anyagtakarékos építési módszer, betonból és acélból 30 százalékkal kevesebbet kell felhasználni, igaz, a feszítést biztosító acél jobb minőségű - s így drágább - a szokványos acélbetéteknél. A jugoszláviai IMS-házak ma is masszívan állnak. A magyarországi bajokat a szakemberek főként azzal magyarázzák, hogy a réseket kitöltő PU-pasztából kispóroltak egy komponenst. A paszta gyors szilárdulását előidéző anyagban kloridionok keletkeznek, az ionok víz hatására vándorolni kezdenek, és korrodálják az acélbetéteket. Az ionok vándorlását egy komponens meggátolja. Ez az inhibitor nevű komponens maradt ki a hazai IMS-házakból.Remek. Tegnap gyűjtöttünk aláírást és íme a hatása. Félelmetes az emberek tájékozatlansága, olvassátok el a kommenteket is, abból kiderül. Továbbá a megítélése a "megélhetési" zöldeknek. Haha.
No comments:
Post a Comment